A Leos Carax: Ez nem én vagyok egy öntörvényű, kirobbanó energiájú filmes válasza arra a kérdésre, hogy hol tart most, több mint negyven évvel az első filmje után. A kérdést valóban feltették Caraxnak, egy végül meg nem valósult kiállítás anyagához, amit eredetileg a Pompidou központba szántak, ő pedig elgondolkodott a válaszon, majd összerakta ezt a 41 perces filmet. Carax saját szavaival: “Ez az én önarcképem, de én az enyémet tükör nélkül csináltam. Ez egy önarckép, hátulról nézve. Vagy, mint egy sok évvel ezelőtti álomban: hogy lehet, hogy látom magam abban a tükörben, még akkor is, ha a szemem csukva van? És amikor megnézem a tükörben, a szemem valóban csukva van.”
Leos Carax Alex Christophe Dupont néven született 1960-ban, apja francia, anyja amerikai. Mielőtt filmezni kezdett volna, 20 évesen kritikusként dolgozott a Cahiers du Cinéma-nál. Néhány rövidfilm után, 24 évesen forgatta le első egész estés filmjét, a Boy Meets Girl-t (Egy fiú és egy lány), amivel a Cannes-i bemutatón hatalmas sikert aratott és azonnal berobbant a filmes köztudatba. Carax filmjein a zabolátlan, mindent felforgató szerelem söpör végig, a groteszk, a tragikus keveredik a könnyed humorral és harsány líraisággal. Carax játékos, bombasztikus vizualitása épp olyan magabiztos, mint amilyen kiszámíthatatlan. A Leos Carax: Ez nem én vagyok az idei Cannes-i filmfesztiválon debütált.
francia
angol és magyar
