El Eco egy távoli kis falu Pueblában, a Mexikói-felföldön, ahol a nők irányítják az élet menetét, a férfiak legtöbbször csak átutazók a drogkartelleknek végzett munkák árnyékában. Az itt lakók életkörülményei drasztikusan változnak évszakról évszakra, a gyerekek juhokat terelnek, állatokat nevelnek és ellátják a falu idősebb lakóit. Fagyokkal és szárazsággal küzdve tanulják meg megérteni és elfogadni a betegségeket és a halált, illetve megérteni a családban és a közösségben betöltött szerepüket. Az El Eco magával ragadó film a természetről, a lélekben rejlő visszhangról, felnőtté válásról, a körülöttünk lévő közösség megtartó erejéről. A rendező, Tatiana Huezo szavaival „film az élettel szembeni lázadásról és az életbe való beleszédülésről”. Ha hiszel magadban, rátalálsz az utadra. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned.
A kemény női sorsok, mély líraiság és súlyos csendek művésze. Tatiana Huezo San Salvadorban született 1972-ben, családjával négy évesen költözött Mexikóba, ahol ma is él. Első filmje, az El lugar más pequeño (A legapróbb hely) című dokumentumfilm az el salvadori polgárháborúról szólt és számos nemzetközi díjat nyert. A 2016-os Tempestad-ban két nő történetét mutatja be, akiknek vagy így, vagy úgy, a mexikói emberkereskedelem határozza meg az életét. 2021-ben mutatták be első nagyjátékfilmjét, a Noche de Fuego-t (Imádság az elraboltakért), amely három mexikói kamaszlány életét mutatja be a nagyvárosoktól távol, akik veszélyek és idilli pillanatok között élik mindennapjaikat. A kortárs mexikói film egyik legkiforrottabb új hangjának az El Eco a legfrissebb munkája.
spanyol
angol és magyar
